Ha végrehajtási eljárás indul valakivel szemben, érdemes megvizsgálni az ügyben, hogy a végrehajtás elrendelésének feltételei teljesültek-e, azaz a végrehajtás megindítása valóban helytálló volt-e. Tekintettel arra, hogy a végrehajtónak a végrehajtható okirat alapján el kell járnia, azonban a végrehajtható okiratot nem a végrehajtó bocsátja ki, ezért ennek körülményeire a végrehajtható okiratot kibocsátó szervnek kell figyelmet fordítania. De melyek is azok a bizonyos feltételek? Posztunkban ezeket vesszük sorra.
- A végrehajtandó határozatnak kötelezést vagy marasztalást kell tartalmaznia
A végrehajtandó határozat az az okirat, amelynek alapján a végrehajtási eljárás elrendelhető. Ehhez az okirathoz kapcsolódnak tehát azok a feltételek, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy a végrehajtás megindítható legyen valakivel szemben. E feltételek közül az egyik, hogy a határozat kötelezést vagy marasztalást tartalmazzon. Ez az eljárás alapjául szolgáló anyagi jogviszony tárgya, vagyis a szolgáltatás alapján - szólhat arról, hogy a bíróság az alperest valamely szolgáltatás nyújtására (általában pénz fizetésére) kötelezi, vagy meghatározott magatartást (tevés, nem tevés, tűrésre kötelezés) ír elő számára, illetőleg az alperest helytállásra kötelezi. A teljesítés módjának a meghatározása a végrehajtás szempontjából alapvető fontosságú, ezért a bíróság rendelkezésének olyan világosan érthetőnek és minden kétséget kizárónak kell lennie, hogy annak szövege a végrehajtás során ne okozzon nehézséget. A Kúria egy döntésében kimondta, hogy a jogszerzőt a követelés kielégítésének tűrésére kötelező bírósági határozatnak tartalmaznia kell annak a követelésnek az összegét, amellyel az adós a hitelezőnek tartozik (BH 510/2004.).
- A végrehajtandó határozatnak jogerősnek vagy előzetesen végrehajthatónak kell lennie
A jogerő azt jelenti, hogy a határozat már nem támadható meg fellebbezéssel, így a határozat végrehajthatóvá válik.
Az előzetesen végrehajthatóság a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóságot jelenti, vagyis a határozatot akkor is végre kell hajtani, ha vele szemben a jogorvoslati határidő még nem telt el, vagy már be is nyújtották a jogorvoslatot és annak elbírálása akár még folyamatban van. Az előzetesen végrehajthatóságnak meghatározott feltételei vannak, melyeket a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 362. §-a rendez. A törvény konkrétan felsorolja azokat az ítéleteket, amelyeket a bíróság előzetesen végrehajthatóvá nyilvánít. Ezek az alábbiak:
- a tartásdíjban, járadékban és más hasonló célú időszakos szolgáltatásban marasztaló ítélet,
- a birtokháborítás megszüntetésére kötelező ítélet,
- az alperes által elismert követelésben marasztaló ítélet,
- a közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban vállalt kötelezettségen alapuló pénzbeli marasztalást tartalmazó ítélet, ha az annak alapjául szolgáló összes körülményt ilyen okirattal bizonyították, és
- a nem pénzbeli marasztalást tartalmazó ítélet, ha a felperesnek a végrehajtás elhalasztásából aránytalanul súlyos vagy nehezen megállapítható kára származnék, és ha a felperes megfelelő biztosítékot nyújt.
Az előzetesen végrehajthatónak nyilvánítást egyébként a fenti b-e. pontok esetén mellőzheti a bíróság, ha az az alperesre aránytalanul súlyosabb terhet jelent, mint az előzetes végrehajthatóság mellőzése a felperesre. Az alperesnek az erre irányuló kérelmét a tárgyalás berekesztése előtt kell előterjesztenie. A bíróság az ítéletet a körülményekhez képest részben is előzetesen végrehajthatónak nyilváníthatja.
Kivételesen indokolt esetben a bíróság mellőzheti az ítélet meghozatala előtt már lejárt részletek tekintetében is az ítélet előzetesen végrehajthatónak nyilvánítását.
- A végrehajtandó határozatban foglalt teljesítési határidőnek el kell telnie
Fontos körülmény, hogy a végrehajtás elrendelésére akkor kerülhet csak sor, ha az önkéntes teljesítés az adós/kötelezett részéről elmaradt. Az önkéntes teljesítésre az alatt a határidő alatt van lehetősége a kötelezettnek, amelyet a jogerős vagy előzetesen végrehajtható határozat tartalmaz. Ennek értelmében ha a kötelezett a teljesítési határidőben nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak, úgy a teljesítési határidő elteltnek minősül, így a végrehajthatóság ezen harmadik feltétele megvalósul.
A bíróság határozata a teljesítési határidő, illetve határnap letelte után válik végrehajthatóvá. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felek ettől eltérő megállapodást ne tehetnének és a jogosult ne engedélyezhetne hosszabb teljesítési határidőt az adósnak. Ha ilyen megállapodás alapján a jogosult (végrehajtást kérő) a teljesítésre halasztást adott, akkor a végrehajtás szünetel [Vht. 52. § f) pont]. Ha ennek tartama alatt a jogosult mégis végrehajtást kérne, akkor az adós végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert indíthat.
A fenti feltételek mindegyikének teljesülnie kell a végrehajtás elrendeléséhez, és e feltételek meglétének vizsgálata a végrehajtható okiratot kibocsátó szerv feladata. Azonban e feltételek meglétének körbejárása mindkét fél, azaz a végrehajtási eljárással érintett adós/kötelezett, valamint a végrehajtást kérő részéről is egyaránt fontos. Az adós/kötelezett részéről azért, mert ha a végrehajtás bármely feltétele teljesülésének hiányát észleli, úgy ezt haladéktalanul jelezheti a végrehajtást kibocsátó részére, akinek a végrehajtható okirat visszavonása, vagy a végrehajtási záradék törlése iránt haladéktalanul intézkednie kell. A végrehajtást kérőknek e feltételek fennállását pedig a végrehajtható okirat kibocsátása iránti kérelmük előterjesztése előtt kell vizsgálniuk, hiszen egy időközben, a végrehajtható okirat visszavonása következtében megszűnt végrehajtási eljárás felesleges költségeket okozhat.